-Mert sírtunk is :\ -mondtam
szomorúan.
-Miért?Kit üssünk le?-kerdete Heni.
-Fiuk miatt.Nem hiszem,hogy le tudnád
ütni őket.-mosolyodtam el.
-Mi tortent?-kérdeztek egyszerre.
-Anita és Zalan…L
-sírta el magát Niki.
-Sss!Ne sírj.-ölelte meg Viki.
-Te bele zugtal Zalánba?-csodalkozott
Heni.
-Tudom,hogy gaz de igen..-mondta
Niki,aki erőt vet magán és megszólalt.
-Dehogy gaz!Miért nem mondtad?
-Mert semmi esélyem nála..-és megint
elsírta magát.
-Jaj ne sírj kérlek!-oleletem meg.
-Hogy ered?Most viccelsz?-lepepett be
anyu a szobába és ahogy meglátta,hogy Niki sír egyből hozza fordult.
-Mi tortént?
-Anyu,inkább menjünk ki,majd én
elmondom.-azzal megfogtam a kezet és kihúztam a szobambol.-Szerelmi csalodas..
-Jaj szegenykem!Tudok segíteni?
-Nem hiszem..
-Értem,figyelj keresnek.
Kerdon néztem rá,hogy vajon ki lehet az.
-Peti J-kacsintott
rám.
-Hol van?
-Az ajtóban,azt mondtam ,hogy két perc
és mész.
-Oké,megyek. (mit akarhat ?)
-Mond megy,hogy egy perc!
-Jó,de siess!
-Oké-azzal bementem a szobámba.
-Hogy nézek ki?-kérdeztem a lányoktól.
-Miért?
-Itt van Peti.
-Ki?-kérdezte Heni.
-Jól!Menj és olvass be neki.-virult
Niki.
-Oké!-azzal lefutottam és kinyitottam az
ajtót.
-Szia!-adott két puszit .
-Szia.
-Jól vagy?
-Igen..
-Figyelj én sajnálom!-kezdte.
-Mit?-kérdeztem kacagva.
-A tegnapit!
-Miert?
-Tudod miről beszelek!-duhos volt,de én
is.
-Nem tudom,csak azt tudom ,hogy..
Vágott a szavamba.-Hogy?
-Tudod mit?Felejtsd el!Miért vagy itt??
-Hogy bocsánatot kérjek!Nem felejtem el.
-Igazan?Nem kell sajnáltasd magad!A punk barátnod tudja,hogy itt vagy?!?!Eggyáltalán miért hívsz ki,ha van
barátnod?Inkább nem is vagyok kiváncsi a válaszra!Most pedig menj el!-dobáltam
fele a szavakat.
-Mi?-kérdezte csodálkozva.
-Nem mi,hanem csak te egyedül.-majdnem
ordítottam.
-Mi bajod van?
-Neked mi bajod van!És,hogy nekem?Akarod
tudni rá a választ?-kérdeztem.
-Jó lenne!
-TE vagy a bajom.Ha megy érted,hogy
miről beszelek akkor majd írj addig ne is keress!Szia.-el koszontem,majd
bementem a házba.
-Minden rendben?-kérdezte anyu.
-Ja!Szia!-felrohantam a Lépcson,majd
bementem a szobámba.
-Mi tortént?-kérdeztek.
-Nem érdekel,menjünk mar bulizni.
-Menjünk.-boldog volt Niki.
-Ja ja!-mondtam.
-Ezek aztán lelkesek.-néztek össze
Heniék.
-Heni..ám te hányadikos is vagy?-kérdeztem
meg tőle,amikor ki értünk az utcára.
-Osztálytarsak leszünk .:-mondta
mosolyogva.
-Ez az!
-Leszunk padtársak?
-Igen!-ugrottam a nyakába.
Negyed órát mentunk egymás mellett
szotlanul,mivel mind a négyen zenét halgattunk.Vegyes érzelmek kavarogtak bennem.
Fájt,hogy Peti hulye,de egyben boldog is
voltam,hogy Henivel osztály társak leszünk.Boldog voltam ,amiért anyut
boldognak láttam,és boldog voltam,hogy ott a barátaimmal lehettem.
·
* * * *
-Tessék! –nyujtottam át Vikinek a pénzt
a jegyre.
-Koszi!-elvette,majd a pénztároshoz
fordult.-Négy jegyet kérekszépen!Köszönöm.
Majd
bementünk,nagyon sokan voltak.Elmentunk átöltözni,utána furodtunk
eggyet,majd elkuldtek engem uditoért.Amikor már vissza felé tartottam a
lányokhoz egy fiu nekem jött.
-Basszus..-néztem magamra..tiszta Fanta
lettem.
-Bocsi!-nézett rám a pasi.Szoke haju és kék szemu volt,meg sem tudtam szolalni.
-Semmi baj.-nyögtem ki nehezen,majd rá
mosolyogtam.
-Dehogy nem!Meghivlak.
-Oké.vagyis elveszek egy torülkozot és
már is jövök.
-Hát jó.ott leszek a
hintánál.-rámutatott,hogy melyiknél lesz,és én csak eggyet bolintottam.
-Hol voltál?-kérdezte Viki,amikor vissza értem hozzájuk.Hamar elmeséltem nekik majd ok is azt mondták,hogy menjek vissza hozzá.
-Biztos?-kérdeztem.
-Igen,na de siess!
-Oké,akkor megyek.
